aki a legjobban tudja magát sajnáltatni, mert neki milyen rossz... azt hiszem, most egy életre megtanulom, hogy miért is ne panaszkodjak "fűnek-fának", illetve miért is ne sajnáltassam magam.
vannak pl az idős emberek. akik betegek. manapság valamiért ez a 2 fogalom összefügg. aki idős, az tutkó a dokiknál ül és neki rettttttttttttttttentő rossz. milyen érdekes is a rendelőben szocializálódni, vagy ha a buszon találkozunk a régi ismerőssel, a feltett klisékérdésre, amire csak Magyarországon divat 'komolyan' válaszolni, el lehet kezdeni sorolni, hogy 'jajjjjénbizony 72 69 akárhány éves vagyok, és hát éppen nagyon fáj a....' és satöbbi. nem is lehet másról beszélni. még szerencse, hogy van az az ízület, meg az a kis szívrakoncátlankodás, a cukor, a papának a járókeret, na meg ugye maga a kor is....
azért kellenek ezek a jó kis betegségek, mert lehet versenyezni. "-nekem felment a cukrom 213-ra!" "-az semmi, nekem a vérnyomásom volt 350/210!" és máris megvan a téma, a gyógyszerek ára na meg ez az egész várakozás és sorakozás...és van egyfajta kommunikáció. egyfajta. de azért kommunikáció.
na és akkor vannak azok az emberek, akik nem ebben az életkorban vannak, mégis sajnáltatják magukat. nem is keresik egy helyzet okát, hogy miért áll fenn, á isten ments, a végén még kiderülne, hogy meg is lehet oldani. és akkor mindjárt nem lesz mit mesélni a pajtikáknak az esti sörözésnél, amikor az "érintett" nincs ott.
fater nem vót ács, se öveges, lehet ezír' nem látom a gerendámat a szememben...
nekem sokáig nehéz volt elfogadni, hogy van olyan helyzet az életben, volt és lesz is, amikor nincs igazam. na úgy tűnik, hogy azóta engem erre rendszeresen emlékeztetnek.
nem tudok róla megfeledkezni, még ha akarnék, akkor sem. nem hagyják.
a kérdés, ami felmerül bennem: oké, hogy az én "káromra" történik, mert ugye ha az illetőnek vannak olyan gondjai, amit nem akar kiteregetni, de szíííves örömest levezetné a feszültséget, akkor gyorsan találni kell valami (valaki) témát, amin lehet a kedves barátoknak durrogni és jól kiadni a dühöt.
és ő a nyertes. őt sajnálják, hogy neki SZEGÉNYNEK mit el nem kell tűrnie. mennyit kell szenvednie. borrrrrrrrzasztó. még jó, hogy a 'panaszolt' ügyesen és okosan nem változik meg, mert hát akkor nem lenne beszédtéma, és nem lenne mint látszólag panaszkodni.
manapság 2 dologból lehet gond: az egyik, ha az ember kommunikál. a másik meg: ha nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése