there and back again

nos, a nagy visszatérés elindult.

átolvastam a csaknem egyéves bejegyzéseket. ennyi idő távlatából nagyon érdekes átgondolni az akkori élethelyzeteket. átolvasni is. gondolkoztam, kitöröljek-e néhány bejegyzést, de végiggondolva, még ha olvasná is az, akiről szólt némely bejegyzés, valószínűleg akkor sem értené.

tehát maradnak a bejegyzések, a képek pedig naon tetszettek, azok főleg maradnak :-) érdekes, tavaly úgy éreztem, rettenetesen "kibeszélősós" lett a soksok poszt, ahol kidühöngtem magam. közben pedig nem is, csak némelyik fura kicsit. jó tudni.

mi változott: a sulinak köszönhetően soksok minden. például, már nem keresek (legalábbis most nem) nyertest. itt mindenki nyer(het), és ha ő úgy érzi, akkor nyer is.

bennem változtak a dolgok. a világban nem, a rinyahétfő, szupipéntek etcetc maradt. elmaradhatatlanok. de a társadalom nem változik meg. nem is tud, nem is akar.

"lakótárs" dolog bejött. úgy tűnik. nyertem tehát én is valamit. na nem egy tiko tájm karórát, mint régen a szerencsekerékben vagy hasonló "kettes ajtó nyílj ki" játékokban.

valószínűleg mostantól fordul a blog iránya is. azaz még mindig a nyertest keresem, de most valószínűleg meg is találom. 

rájöttem: nincs ultimate nyertes. vannak szempontok+egyéni nézőpontok+stbstb, ami alapján lehet nyertes valaki.

én az elmúlt egy évben nyertem: tapasztalatot, új barátokat, lemorzsolódott kapcsolatokat, és igen!!! 8 hónapja dohányfüstmentes napokat.

fontos: mindezt elősegítette a remek rettenetsok rendelkezés, miszerint itt ott meg amott nem lehet rágyújtani.

na meg a bölcs felismerések... hogy maga a cigi okozza a stresszt. mint azt a remek könyv is írja, ezúton is örök hála Allen Carr-nak. régen a cigi köré épült az életem.

meeting előtt kell egy cigi, ha nem fér bele, idegbaj, aligváromlegyenmárvégehaddmehessek, nadejó, rég cigiztem, akkor eltolok már rögtön kettőt is stbstb

lehet-e kapni, amit szívok v nem, pontkifogyott, miértnemvettemnyócvannyócatamúltkor, dehideg/melegvan/fújazesőesikaszél/nincsnálamgyújtó, kitőlkérjektüzet és még sorolhatnám. nekem stresszt okozott.

valószínűleg igaz: a leszokott dohányos a legrosszabb. valóban utálom most már, ha füstben kell léteznem. a nyári lánybúcsún is sikerült majdnem megfulladni egy ponton , valszeg mindenki felvágós nagyzolásnak értelmezte, pedig tényleg nem bírtam tovább se a füstöt, se az evésivást így...

na és az anyagi oldala sem hátrány. lehet, hogy most is minden hónapban elköltöm azt a 24-30ezret. na de maradandó dolgokra.

most épp lecsengőben van, már "alig" rendeltem tupper edénykéket - nade jól felszerelkeztem belőlük az előző hónapokban. van színes tárolós leveses fűszeres ésnagyonszép aromazárós stbstb :-)

tehát megérte.

szóval volt még osztálytalálkozó, esküvőremenés, vizsgázás, táborozások, nyaralás, kevesebb ivás, több gondolkodás, KEVESEBB KÁOSZ (ez bizony nagy eredmény tavalyhoz képest), kb 3 új munkakör, új kollégák, új kihívások.

folytatódik tehát a "nyereményvadászat".

amit most látok: más mentalitás kezelésének elsajátítása, további "holdiasodás" elfogadás, befogadás, megértés. challenge accepted. de kapja is az ember az Élettől a feladatokat, és ha az egyikkel nem tud megbirkózni, jön majd a másik. valószínűleg nehezebb. lehet, hogy nem is látjuk elsőre, hogy ez ugyanaz, mert máshogy van csomagolva. de attól még jön, jön, rendületlenül.

jóga, társastánc, kikapcsolódás - currently on hold. mikor folytatódik? kell folytatódnia? ... :-)

-tavaly óta a kérdések mennyisége talán az, ami maradt :-)